HÁZAT – HAZÁT ALAPÍTVÁNY

Építsünk házat és hazát, hangyaszorgalommal, vasakarattal

MESÉLEK EGY TAVASZRÓL

Részletek Székely András Bertalan recenziójából:

Mintegy négy évtizedes műfordítói életművéből nyújt át a fordító egy sokszínű csokorra valót az olvasónak. A harmincegy beválogatott elbeszélés közé szinte azonos számban kerültek szlovén, macedón és szerb írások, emellett fontosnak érzett egy bácskai horvát írót is megszólaltatni. Nem antológiát készített, de törekedett arra, hogy saját ízlése, érdeklődése mellett felvillanjanak azok a sajátos témák, motívumok és stílusjegyek, amelyek e kortárs irodalmakat jellemzik. Kisebbségi alkotóként tudatosan törekedett nemcsak a többféle nép együttélésének tematikai megjelenítésére, hanem az írók személyének kiválasztásakor is érvényesítette e szempontot: olaszországi és muravidéki szlovén, bácskai, bánsági, boszniai, Görögországba, Franciaországba emigrált szerb írók, a világba szétszóródott macedónok kiadója és folyóirat-szerkesztője egyaránt megtalálható a szerzők között. A titói Jugoszlávia nyugatra került vendégmunkásait és családjukat hazaváró, falusi öregek fájdalmai, a vendégségbe hazaérkező, vegyes házasságban született unokák nyelvromlása, a végleg visszatelepedő s tőkéjét közcélú lapindításba fektetni akaró patrióta ideológiai-politikai ütközése a diktatúrával hasonlóképpen megelevenedik a könyv oldalain.
 
A tradicionális délvidéki, balkáni, karszti, tengermelléki és pannon környezet, kis- és nagy-polgári, szerzetesi, munkás, alkalmazotti és értelmiségi, reális és szürreális világok hallatlanul sokszínű mozaikja vetül elénk a kötetben, nem csupán kereszt-, hanem időbeli hosszmetszet-ben is. Lírai természet- és lélekábrázolások, folklorisztikus, balladai, groteszkbe, fantaszti-kumba hajló, avagy történelmi, társadalmi jelenségek szociografikusan pontos irodalmi meg-jelenítése, a hagyományos próza kereteit szétfeszítő, modern stílusú írásmód, náci avagy kommunista diktatúrák finomrétegeinek természetrajza, egyén és hatalom viszonya, az antik múlt harmóniájának és a jelen tragédiájának feszültsége, a patriarchális paraszti világ elhalá-sának, a modernizáció folyamatával zajló ütközésének megrendítően hiteles megfogalmazása – íme csak néhány jellemzője Szilágyi Károly meséinek. (…)
 
Szilágyi Károly valóban műfordításainak legjavát adja át az olvasónak. A könyvben található novellák – megítélésem szerint – egytől-egyig irodalmi értéket képviselnek, ugyanakkor ol-vasmányosak, a fabulába való belefelejtkezés élményét nyújtják. Aki már bizonyos fokig is-meri ezt a vérbő, sejtelmes, érzelemgazdag, többnyire plebejus világot, annak újabb színekkel gazdagodik az ismeretanyaga, egyben közelebb kerülhet a „néplelkekhez”. Aki pedig először találkozik velük, hiteles és érdekfeszítő szövegeken keresztül nyerheti első benyomásait, ame-lyek révén kedvet kaphat újabb írások kézbe vételére.
Tartalom
 
Milan Lipovec: A čubedi eset  (szlovén)
Miško Kranjec: A gerlék   (szlovén)
Danilo Lokar: Téli éj (szlovén)
Ivanka Hergold: Az éneklő diófa  (szlovén)
Milorad Grujić: Éjfélkor, egy sötét házban, valahol a nagyvilágban  (szerb)
Alojz Rebula: A tökmagárus asszony  (szlovén)
Boris Pahor: Orient expressz  (szlovén)
Mladen Markov: A nevetséges ló  (szerb)
Borislav Pekić: Ím-ígyen szóla Steinbrecher, vagy értekezés a módszerről  (szerb)
Borislav Pekić: Nincsenek kis kompromisszumok, vagy értekezés az emberi értelemről  (szerb)
Alojz Rebula: Puszta karszt  (szlovén)
Zsivko Csingo: A falusi könyvtáros  (mecedón)
Zsivko Csingo: Duko Koleszki családja  (mecedón)
Zsivko Csingo: Hosszú az út Ausztráliáig  (mecedón)
Branko Ćopić: A nagy Holdvadász  (szerb)
Petre M. Andreevszki: Mesélek egy tavaszról  (mecedón)
Blazse Koneszki: A szőlőben  (mecedón)
Szlavko Janevszki: Éjszakai fantázia  (mecedón)
Blagoja Ivanov: Meghittség  (mecedón)
Vlada Urosevics: A kéz  (mecedón)
Bozsin Pavlovszki: Antonio Vargas, a patrióta  (mecedón)
Vidosav Stevanović: Külvárosi vagányok  (szerb)
Rudi Šeligo: Hippik és az idő  (szlovén)
Vidosav Stevanović: Empirikus altruizmus-kutatás  (szerb)
Ivanka Hergold: Isten szabad ege alatt  (szlovén)
Bruna Pertot: Egy asszony naplójából  (szlovén)
Josip Klarski: Halló, mentők, van itt egy költő . . .  (szerb)
Dimitar Szolev: A játék, ami bennünk él  (mecedón)
Milovan Danojlić: Hetedik levél  (szerb)
Mladen Markov: Öregek  (szerb)
Miran Košuta: Rekviem egy szőlőskertért és egy öregasszonyért  (szlovén)

MESÉLEK EGY TAVASZRÓL

Szlovén, szerb és macedón elbeszélők, 
Fordította Szilágyi Károly, 
Mackensen Kiadó, Budapest, 2008, 
259 oldal, ISBN 978-963-87299-9-6, 
Ára: 1990 Ft.